Először azt érdemes tisztázni, hogy mi az a GDPR - kezdte a magyarázatot Sándor Zsolt
András a Gill & Murry Kft. ügyvezető partnere.
Az európai unió 2016-ban egységes személyes adatok kezelésére vonatkozó rendeletet adott ki, melynek elvárásait 2018. május 25-től kezdődően minden tagállamban alkalmazni kell. Vannak még kérdések a rendelettel kapcsolatosan, jogászok és informatikusok nem értenek egyet a rendeletben megfogalmazott elvárások alkalmazhatóságával, de 2018. május 25-e egyre közelebb van.
Tapasztalataink szerint - folytatta Sándor - vállalkozások nagy része nem hallott az
adatkezelés új elvárásairól sőt az eddigi kötelezettségeket sem tartotta be. Magyarországon
a jelenleg hatályos személyes adat kezelésére vonatkozó szabályozások is elég kemény
elvárásokat támasztanak, de most az Európai Unió alkotott szabályozást a személyes adatok kezeléséről. Lex Google vagy Lex facebooknak is nevezhetnénk a rendeletet, mert
ismereteim szerint az egyik fő motiváló elem az EU állampolgárok adatainak kezelésének
felügyelete volt a jogalkotó szándéka.
A rendelet elvárásokat fogalmaz meg minden olyan szereplővel szemben, aki személyes
adatot kezel, legyen az szállítói szerződésben megadott kapcsolattartó, vevői-, munkavállalói
adatok, kórházi betegkarton vagy egy egyesületi névsor, de sorolhatnánk még sokáig.
Ennek következtében nemcsak a webáruházaknak kell adatkezelési szabályzatot,
adatkezelési tájékoztatót készíteni, hanem minden szervezetnek, aki a GDPR rendelet
hatálya alá tartozik legyen az állami-, gazdasági- vagy nonprofit szervezet vagy egy egyesület.
A legnagyobb kockázata mégis a KKV szektornak van, mert a nagyvállalatokhoz hasonlóan
sok adatot kezelnek, de nem rendelkeznek olyan szervezeti üzleti folyamatokkal, jogi
apparátussal és informatikai támogatással melyek segítségével a rendelkezésre álló rövid idő alatt képesek lennének a felkészülésre.
A rendelet elvárásainak történő megfeleléshez felül kell vizsgálni az eddigi adatbázisokat, az
adatkezelési tájékoztatót, az adatkezelési szabályzatot, a belső adatkezelési folyamatokat, a
személyes adat kezeléssel kapcsolatos ügyfél panaszkezelési és tiltakozási, valamint
adatkérés eljárásaikat, webáruházak esetén a profil alkotást. Mindezeken felül meg kell
vizsgálni az adatátadást más cégeknek (alvállalkozó), mindezeket dokumentálni kell. Az
adatok kezelésének kockázatait fel kell mérni, dokumentálni azokat a tevékenységeket,
amelyeket a kockázatok kezelésére tett a szervezet, adatkezelési hatásvizsgálatot kell
végezni. Felül kell vizsgálni az alvállalkozói szerződéseket és meg kell határozni, hogy az
alvállalkozóink milyen adatokat és milyen módon kezelhetnek.
A sok elvárás között nagyon könnyű hibázni. A hatóság az első ellenőrzéseket valószínűleg
nem a vele szemben nagy jogi apparátust felvonultatni képes nagyvállalatokkal kezdi majd,
hanem a kis-, közepes vállalatok területén várhatjuk az első ellenőrzéseket.
A hatósági ellenőrzésen felül talán még nagyobb kockázatot jelent - tette hozzá Sándor Zsolt
- az elégedetlen ügyfél, a konkurencia által bejelentett adatkezelés hiba melyet a
hatóságnak kötelessége lesz kivizsgálni.
Sajnos valós kockázatot jelent a személyes adatok kezelésének elvárásainak nem
teljesítéséből származó büntetés. Ma még nem tudjuk, hogy a hatóság milyen módon fogja arányítani a 6 milliárdos büntetési plafonhoz képest a legalsó büntetési tételt, de olyan számokról beszélünk melyek a legtöbb KKV-t azonnal csődközeli helyzetbe sodorhatja.
Comments